Ismét égető aktualitású a Hárosi-öböl helyzete

Alacsony vízállásnál bezárul a torkolat, ahol a Duna főágával van összekötve az öböl. Az ilyenkor kialakuló helyzet az öböl és közvetlen környezete ökológiai egyensúlyát veszélyezteti, miközben a vízminőség is folyamatosan romlik hiszen a természetes vízmozgás megszűnik.

Az M0-s híd építésekor, 1986 és 1990 között építették át úgy a meder torkolatát, hogy a kedvezőtlen vízmozgás következtében a folyam hordaléka itt rakódik le, megakadályozva ezzel a természetes vízmozgást, extrém alacsony vízállásnál pedig meg is szünteti.

A kiszáradás és az eliszaposodás veszélyezteti a Háros-szigetet, amely Budapesten az egyetlen olyan magas védettségű terület, mint például a Gemenci erdő, ahová külön engedély nélkül belépni se lehet.

A honvédség 1928-ban kezdett laktanyaépítést a Háros-szigeten, és egészen 1993-ig használta azt, ami után a sziget szigorúan védett természetvédelmi területté vált.

A jelenleg fennálló problémára az öböl torkolatának kotrása lehetne megoldás.

Ennek megvalósulása esetén biztosítható lenne az itt korábban is volt kishajóforgalom, szabadon tudnának mozogni a halak a természetes ívóhely és a Duna folyam között, és kedvezőbb helyzet alakulhatna ki az itteni élővilág számára.

Az önkormányzat 2024. november 5-én szakmai egyeztetést tartott az öbölben szükséges és lehetséges beavatkozásokról a Baross Gábor Horgász Egyesület, a Honvéd Sporthorgász Egyesület, Budapest Főváros Kormányhivatala, az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság képviselőivel. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nincsenek kiforrott megoldások, az egyetlen járható út a 25-30 évenként megismételt mederkotrás. Az egyeztetésen azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szükséges beavatkozást a Magyar Állam tulajdonában álló területen kellene elvégezni, de a résztvevők egyike sem rendelkezik a kotrás elvégzéséhez szükséges forrásokkal, melynek becsült költsége mintegy 270 millió forintot jelent.

Budafok-Tétény Önkormányzata az elmúlt években többször fordult segítségért az aktuális állami vezetéshez: 2024-ben a kormányhoz, 2025-ben pedig a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatósághoz, az Energiaügyi Minisztériumhoz és Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó Alapítványához.

Sajnálatos módon egyik helyről sem érkezett pozitív válasz: az illetékesek arra hivatkoztak, hogy az önkormányzat oldja meg a problémát, mert a mi területünkön fekszik az öböl. Ennek annyi jogalapja van, hogy maga a Hárosi-öböl hivatalosan nem a Duna része, a térképeken úgynevezett szárazulatként szerepel, mely valóban önkormányzati tulajdon. A tényekhez ugyanakkor hozzá tartozik, hogy a mederkotrással érintett terület a Magyar Állam tulajdona, kezelője pedig a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság.

2026 első negyedévében a kerület vezetője és Esze Tamás, mint kiemelt önkormányzati ügyek tanácsnoka a probléma mielőbbi megoldása érdekében ismét egyeztetést kezdeményezett a Polgármesteri Hivatalban a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az Agrárminisztérium és az Országos Horgász Szövetség képviselőivel.

Karsay Ferenc polgármester május közepén tárgyalt Kulcsár Krisztiánnal. A polgármester kerületünk országgyűlési képviselőjének átadott egy összefoglaló dokumentumot a kiemelt fontosságú kerületi ügyekről. Ezek között hangsúlyosan szerepel a Hárosi-öböl elengedhetetlen kotrása. Válasz ez idáig nem érkezett.

Ezután a helyhatóság folytatta a megkereséseket és a tárgyalásokat, és jeleztük, hogy semmilyen önkormányzati terület nem érintett a hordaléklerakással, kizárólag állami tulajdonú: az állami építkezés során alakult ki a helyzet, a hordalék állami területen van, és a vétlen helyi lakosság issza meg a levét ennek a jelenségnek. Annak kell megoldani a problémát, aki okozta.

A képviselő-testület úgy döntött, hogy a Hárosi-öböl vízminőségének javítására irányuló intézkedések mielőbbi megtétele érdekében felhatalmazza a polgármestert valamennyi érintett szakigazgatási szervvel történő tárgyalások kezdeményezésére (284/2024. (XII.12.).

Esze Tamás egyes kiemelt ügyekért felelős tanácsnok májusban tárgyalt a helyi horgászegyesületekkel, az Országos Horgász Szövetséggel, a vízügyi hatósággal és egyéb érintettekkel, amely megbeszélésen több megoldási irányt jelöltek ki.

Többféle szakmai álláspont van. A legfrissebb – 2026. július 18-i - Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészétől (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal) a közösségi oldalán olvasható.

Összefoglaló a Hárosi-öböl megőrzése érdekében megtett intézkedésekről